A dália régóta ültetett évelő dísznövényünk. Sok fajtája van, ma is nemesítik. Megtalálhatjuk az alacsonyak és magasak között is a különböző teltségű és méretű, alakú virágokat. A kék és valóban fekete színeken kívül minden színben kapható. A fészkesvirágúak családjába tartozik, mint a napraforgó, a saláta és a margaréták is. A növény szára üreges, vaskos. Levelei tagoltak, fajtától függően világos vagy sötétzöldek. A mai modern fajták virágzatai kiemelkednek a levelek fölé, az elnyílt virágzatokat eltakarják az újonnan fejlődő levelek és hajtások. Néhány régi fajta esetében ez nem érvényesül, ezek között főleg hatalmas virágzatúak vannak. Kiváló vágott virág, nyáron és a fagyokig virágzik.

A dália kifejezetten vízigényes növény, nagy melegben minden nap öntözni kell. A tápanyagban dús talajokat, földkeveréket szereti, ezért a kertbe ültetés során mindenképpen juttassunk ki szervestrágyát alá kiültetése előtt. Homokon és kötöttebb talajokon is szépen fejlődik.

A dáliák ún. koloncos gyökérzettel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a gyökereken megvastagodott, tápanyag raktározására szolgáló részek alakulnak ki. Fagyérzékeny, így az első fagyok már elviszik a lombját és a fejlődő virágokat. Amennyiben teleltetni szeretnénk, ősszel az első fagy előtt ássuk ki a gyökereket, vigyázva arra, hogy a koloncok minél kevésbé sérüljenek. A szárakat vágjuk vissza kb 10-20 cm hosszúra, és hűvös, nem túl száraz helyen teleltessük. Ha cserépben neveltük, a cserepében, földben, enyhén nedvesen tartva is átteleltethető.

Magról is vethető, de a különleges színűeket tőosztással otthon is szaporíthatjuk, így felszaporíthatjuk a nekünk kedves fajtákat. A különleges fajták között ma megtalálhatjuk a színes levelűeket, illetve a pókformájú virágzatúakat is. Sok alacsony, tömör fajtája cserépben, balkonládában vagy nagyobb dézsában is nevelhető. Nem ritka, hogy egy virágon belül több szín is keveredik.

További hasznos tudnivalók e gyönyörű, de sokak által méltatlanul elfeledett évelőről itt olvashatóak:

https://www.kertelunk.hu/daliak-regrol-ismert-nyari-viragok.html

Télen Magyarországon viszonylag kevés színt, életet látunk a kertben. Ilyenkor a növények visszahúzódnak, vagy nagyon kevés jelét adják annak, hogy élnek. A mégis virító növények közül olyan lágyszárú évelő növényeket mutatunk be, amelyeknek télen is mutatós leveleik vannak, és ezzel vidámabbá teszik a borongós napokat.

Senecio cineraria – hamvaska. Az egynyári palántaként ültetett hamvaska nálunk is évelő növény. Levelei tagoltak, szárazon szürke-fehér színűek. Esős időben vagy öntözés hatására a növényt borító szőrök színtörése nem működik, így zöldre váltanak levelei a megszáradásukig. A kiültetést követő évtől sárga kis virágzatokat nevel tavasszal. Néhány évente érdemes visszavágni virágzás után (vagy ha nem ragaszkodunk a virágzásához, a tavaszi fagyok után), így sűrűbben növekszik. Szárazságtűrő növény, sok fényt igényel.

Helleborus argutifolius – korzikai hunyor. Ennek a hunyornak viszonylag nagy, tagolt, fényes zöld levelei vannak. A színük élénk zöld. Tavasszal a nagy hajtásokon sok zöld virág fejlődik. A növény akár a 70-80 cm magasságot is eléri virágzásban. Az árnyékos helyeket kedveli, sok szórt fényben jól növekszik és akár el is terjed a kertben.

Bergenia cordifolia ’Winter Glow’ – szívlevelű bőrlevél. A bőrlevelek mindegyike télizöld, a talajt jól takarják és egészen nagy foltokat is képezhetnek. Szinte minden talajon jól fejlődnek félárnyékos viszonyok között. Ennek a fajtának a különlegessége az, hogy a téli hidegben a levelei foltokban vagy egészben szinte világító pirosra színeződnek. Tavasszal sötétrózsaszín virágzatokat nevel a növény.

Asplenium scolopendium – gímpáfrány. A télizöld páfrányok közül a gímpáfrány egy alacsony, legfeljebb 25-30 cm magas növény. Tőlevélrózsát fejleszt, levelei élénk zöldek és sűrűn állnak. A tövek szép foltokat képeznek árnyékos helyeken. A nedvességet kedveli. Védett növény, csak kertészetekből vásároljuk palántáit!

Epimedium alpinum – havasi tündérvirág. Ez a növény kétszeresen összetett leveleket nevel. A levelek szára drótszerű és a levelek tapintásra kemények. Az árnyékos és félárnyékos helyek kiváló talajtakarója, tagolt leveleivel változatos önmagában ültetve is. Tavasszal virágzik, a kis virágok a levélzet felett, felhőszerűen nyílnak. Lassan, nem agresszívan terjeszkednek tövei. 

További hasznos tanácsokat a kertelunk.hu weboldalon találunk!

Az ősz beköszöntével a virágzó növények száma erősen csökken, pedig a rövidülő nappalok, a borús időben sötétebb napszakok miatt egyre fásultabbak lehetünk. A virágok élénk színei jelentősen javítják hangulatunkat, de az évelő növények többsége tavasszal és nyár elején virágzik. Kevés olyan évekig díszítő növény van, mely őszi virágzásával örvendeztet meg minket. Ezek a növények között találhatjuk meg az évelő napraforgók fajait is.

A napraforgók (Helianthus) nemzetségébe közel 70 faj tartozik, melyek egynyári vagy évelő életformájúak. Az amerikai kontinensről származnak, haszonnövények is megtalálhatók közöttük, mint az olajos magjáért világszerte termesztett napraforgó (Helianthus annuus), illetve a diabetikus étkezésben is ajánlott csicsóka (H. tuberosus). Utóbbi évelő növény, viszonylag ritkán virágzik Magyarországon, bár a melegedő klímánkon ez egyre gyakrabban fordul elő. Kisebb, a szántóföldi napraforgóra emlékeztető sárga virágzatai vannak. A „virágok” virágzatok, ami azt jelenti, hogy az apró virágok egy nagy, margarétára emlékeztető vagy széles tányér alakú virágzatba tömörülnek.

A csicsóka több méter magasra is megnő, a talajban terjed a gyökérzete és olyan ellenálló növény, hogyha egyszer telepítettünk a kertbe, nagy valószínűséggel onnan soha többé ki nem tudjuk irtani. Ha nagy hely van a kertben, akkor kiváló nagy zöld növényfoltok képzésére. Ehető gumója inulinban gazdag, változatos alakú. Érdemes sima héjú, krumplira emlékeztető formájú gumót fejlesztő fajtát választani, amennyiben fogyasztani is kívánjuk a növényt.

Az egynyári napraforgó (H. annuus) nemcsak étkezési olajáért és pörkölhető magjáért termesztett növény, hanem nagyon szép dísznövény is a kertben. Az egészen alacsony fajták csak 1-1,5 méteres magasságra növekszenek (Sonnengold, Little Leo), a magasabbak több méter magasak is lehetnek (pl. a mongol napraforgó és az óriás orosz napraforgó óriási magjaival és méretével). A virágok színe a világos krémsárga színtől a napsárgán keresztül a rozsdabarnáig (Claret) terjedhet. A virágzatok pedig a margaréta egyszerű virágjaira emlékeztetnek, de vannak teltvirágú fajták is, mint pl. a Teddy Bear és az Orange Sun.

A napraforgót célszerű a kertben helyére vetni, úgy ellenállóbb és a szárazságot jobban tűrő növények fejlődnek ki a magokból. Gondozása egyszerű, sok vizet nem kíván. A néha fellépő gombabetegségek ellen célszerű megfelelő növényvédő szerrel permetezni a töveket.

Az évelő napraforgóknak jellemzően kisebb virágzata van, és szinte mindegyiknek a szántóföldi napraforgóra emlékeztető színe van. Régebbi elterjedt dísznövény a sokvirágú napraforgó (H. decapetalus), melynek Supreme fajtáját ültetjük. Ez a fajta telt virágzatokat nevel és tőosztással lehet szaporítani. 1,5 méter magasra és szélesre növekszik idős korára, töve nem terjed, csak gyarapodik az évek alatt. Lisztharmatra fogékony.

A vadvirág megjelenésű napraforgók közül az érdeslevelű napraforgó (H. rigidus) kifejezetten magas növény, akár 2-3 méter magasra is növekszik. A növény egyszerű, viszonylag nagyobb sárga virágzatokat fejleszt. Az egyszerű virágzatú H. atrorubens könnyen tartható, akár 2 méter magas dísznövény. A H. maximilianii pedig hosszú szárakon hozza laza fürtös állásban a virágzatit. Az utóbbi években akár ki is vadulhat, szántóföldeken is megtalálhatók foltjai. Betegségekre nem érzékeny.

A kertek őszi jellemzőiről, az ősszel esedékes kerti munkákról és az őszi kertépítésről hasznos információk olvashatóak itt: Kertépítés és egyéb kerti munkák ősszel

Teraszra elsősorban olyan növények valók, amelyek kompakt, zárt növekedésűek. Nem növekszenek óriásira. Ez utóbbi általában azzal jár, hogy ezek a fajták lassan is növekszenek, így sokáig díszítik a ház környékét nagyobb cserépben vagy kőedényekben. Mivel összeállításunk növényeit cserépbe ültetve (is) ajánljuk, ezért fontos megjegyezni, hogy rendszeresen kell őket öntözni, akár téli szárazságban is.

Figyeljünk oda a növekedési időszakban, hogy tápoldatozzuk ezeket a növényeket is. Amennyiben ezeket a tanácsokat megfogadjuk, úgy valóban tartósan és szépen díszlenek. Természetesen kertbe ültetve sziklakertek, növénycsoportok színesítésére is alkalmazhatjuk őket.

Abies balsamea ’Nana’. Alacsony, legfeljebb 50-60 cm magasságú és szélességű fajta. Alakja elterülő. Lassan növekszik, levelei sötétzöldek. Jól bír szinte minden árnyékolt, de világos helyet, cserépben is jól tartható.

Chamaecyparis pisifera ’Filifera Nana’ – szavára törpe hamisciprus. Elterülő, fonalas szerkezetű hajtásokat fejleszt. Minél idősebb, annál sűrűbb az ágrendszere. Legfeljebb 100 cm magasra és 150 cm szélességűre növekszik.

Juniperus communis ’Arnold’ – közönséges boróka. Idős példányai a két m magasságot érik el, és rendkívül keskenyek, ceruza alakúak. Lassú növekedésű. Levelei szürkészöldek, télen hideg hatásra kicsit barnulhatnak, de tavasszal újra zöld színűek lesznek.

Picea abies ’Nidiformis’ – fészekfenyő. Legfeljebb 100 cm magas, lapított alakú fenyőféle. Ágai szinte vízszintesen növekednek. Levelei szürkészöldek.

Thuja occidentalis ’Mr. Bowling Ball’ – nyugati tuja. Ez a fajta lapított gömbölyded alakú. 60 cm magasra növekszik, sűrű lombja van. Napos helyeken is szépen díszlik. Lassan növekszik.

Thuja orientalis ’Aurea Nana’ – keleti tuja. Száraz helyeken is kiválóan növekszik. Ágai függőlegesen helyezkednek el, ezért a koronája függőleges tagolódású. Lassan növekszik. Levelei sárgák, főleg a napos oldalon. A növény alakja széles kúp.

Ha érdekel a téma, itt találsz további cikkeket: https://www.kertelunk.hu/a15-Teraszok.html

A szegfűk virágával díszítő növények, többnyire évelők. Az újonnan nemesített fajták lapos növekedésűek és kompakt, zárt levélzetet fejlesztenek. Van közöttük sok illatos is és sokféle, feltűnő virágszín közül választhatunk a kertészetekben. Az alacsony fajtákat balkonládába vagy cserepekbe is ültethetjük. Az összes szegfűféle napfénykedvelő, árnyékban gyengén fejlődnek és nem virágoznak olyan dúsan, mint a napsütéses helyeken.

Alapvetően megkülönböztetjük a habszegfűket (Silene fajok) és szegfűket (Dianthus fajok). Előbbiek fő jellegzetessége, hogy a szirmaik osztottak, hasadtak, így filigrán, kecses megjelenésűek. Mindkét nemzetség tagjai között számos, kellemesen fűszeres illatú fajta közül is választhatunk.

A szegfűket bátran ültethetjük sziklakertbe, kisebb-nagyobb edényekbe, cserepekbe is. Vigyázzunk, hogy más növény ne nyomja el őket! Élénk virágszíneik miatt kiválóak utak szegélyezésére is. A mediterrán, modern és hagyományos kertekben is kiválóan díszítenek.

• Dianthus caryophyllus – kerti szegfű. Az egyik legismertebb, évelő szegfűféle. Kellemes illata és tartóssága miatt a magas fajtáit vágott virágnak termesztik. Kertbe az alacsonyabb fajtákat ültetjük. Tavasszal árusítják a kertészetekben palántáit, egészen őszig virágoznak, de enyhe teleken télen is akad rajta néhány virág. A fajták között csak teltvirágúak találhatók.
• Dianthus plumarius – tollas szegfű. Évelő szegfű, hajtásaival és leveleivel sűrűn takarja a talajt. Kedvelt sziklakerti növény, virágai illatosak és többnyire teltek, rózsaszínek vagy fehérek. Május-júniusban a virágok ellepik a növényt. Virágzás után érdemes alaposan visszavágni.
• Dianthus barbatus – törökszegfű. Kétnyári növény, ideális vágott virág. Virágai teltek, félteltek, egyszerűek lehetnek, április-májusban nyílnak. A virágzatban folyamatosan nyílnak ki a több napig virító virágok. Pasztell vagy élénk rózsaszín, lila, fehér, többszínű lehet. Az újabb fajták alacsonyak, legfeljebb 30 cm magasak. Virágzás után elszórja magvait, nyáron kikelnek és sikeres telelés után a következő évben az új növények virágoznak újra. Néha rövid ideig évelhet is, de nem ez a jellemző.
• Dianthus deltoidea – réti szegfű. Kifejezetten alacsony, főleg sziklakerti növény. Virágai aprók, illattalanok, leggyakrabban rózsaszínek. Dúsan virágzik és a levélzete is dús. Hazánkban védett növény, de sok kertészeti változata van.
• Silene caroliniana var. wherryi ’Short and Sweet’. Rózsaszín, nagyobb virágú évelő. Tavasszal hosszan virágzik, különösen, ha hidegebb időjárás van. Lapos, alacsony növekedésű, nagyon jó sziklakerti növény.
• Silene uniflora. Fehér, egyszerű virágú évelő növény. Tavasszal virágzik. Laposan és sűrűn növekszik. Jó méhlegelő. A hangyák kedvelik magjait, így elhordják a kertben és többfelé is megjelenhet. A hazánkban réteken látható fehér mécsvirághoz (Melandrium album) nagyon hasonlít, csak sokkal alacsonyabb növény. Gyakran nyáron virágzik.

Amennyiben ugyanilyen színes keret szeretnél, nézd meg a mediterrán kertek oldalunkat!

A Phalaenopsis hibridek, a lepkeorchideák. A lepkeorchideákat a már régóta tartó nemesítésüknek köszönhetően az egyik legismertebb, hosszú évekig díszítő orchideák között tartjuk számon. A növények télen kezdenek el virágozni. a virágzati szár felfelé törő, de a sok virág súlya alatt csüngővé vagy íveltté válhat, gyakran elágazódik. A virágok jellegzetesen telt formájúak, általában több színűek vagy egy szín árnyalatiban pompáznak.

Az újabb fajták között a petyegtetett, foltos szirmúak találhatók meg, és elég sok fajtája illatos is. A virágzatok hosszan díszítenek, vannak fajtái, melyek akár fél évig is virágozhatnak. A leveleik hosszúak, jellemzően maga a levélzet bár szélesen elterül, nem sok helyet foglal. Léteznek kis termetűek (virágzásban 20cm) és nagyok is (virágzásban 100cm).

Következzen 8 tipp, ami a tartásukat megkönnyíti:

1. Kifejezetten orchidea-földbe ültessük őket. Ez egy nagyon levegős, szinte csak kéregből álló keverék.
2. A cserepeket tegyük lehetőleg orchidea-kaspókba, mert ezeken alul van egy perem, amin felfekszenek a cserepek és az alá folyhat a felesleges öntözővíz. A lepkeorchidea nagyon érzékeny a pangó vízre, ezért ez nagyon praktikus és esztétikus megoldás.
3. Az öntözésükre két módszer a legjobb. Lehet őket óvatosan, kevés vízzel felülről átöntözni úgy, hogy a tő körül az egész földfelszínre juttassunk vizet. A másik, alaposabb módszer, ha a növényeket alámerítjük bőséges vízben (pl. egy lavórban) addig, amíg levegőbuborékok szállnak fel. Ezután engedjük teljesen kifolyni a vizet a cserepekből és visszatehetjük őket a kaspójukba. A víz mindkét esetben legyen szobahőmérsékletű. Nem szabad nagyon gyakran öntözni őket, nyáron is legfeljebb kétszer, vagy inkább egyszer áztassuk meg őket.
4. Átültetésük néhány évente történjen, erre a legjobb időpont a nyár vége.
5. Az átültetéskor ne sérüljenek a gyökerei. Finoman ki kell rázni a régi földet a gyökereik közül, majd óvatosan egy kicsit nagyobb, ha lehet átlátszó cserépbe ültessük el őket úgy, hogy ne mozogjanak a tövek benne.
6. A lepkeorchideát a levelek fejlődésekor és virágzáskor szabad tápoldatozni, lehetőleg a neki megfelelő orchidea-tápoldattal. Semmiképpen sem szabad sűrűbben, mint ahogyan a tápoldat leírása jelzi!
7. Nem kell megijedni, ha az újonnan fejlődő gyökerek az ültetőközeg felszínén növekszik, vagy akár le is csüng a cserép mellett, nem kell bevezetni őket a cserepükbe. A virágzati szárakat csak a teljes elvirágzás, vagy elsárgulásuk után vágjuk le a leveleknél. Virágzáskor érdemes a cserepek tetejére egy-egy nehezebb kavicsot helyeznünk, hogy ne dőljenek fel a virágzat súlya alatt.
8. Amennyiben a virágzati száron sarjak jelennek meg, addig ne távolítsuk és ültessük el őket, amíg rajtuk nem fejlődik ki kb. 10 cm hosszú gyökér.A fagyveszély múlta után a kertben árnyékos helyen jól nyaraltathatók. Ha éjjel a hőmérséklet 10 °C alá esik, vigyük be őket! Szobában az egyenletes, de nem túl meleget szeretik (18-20 °C). Szobában is félárnyékos, tűző naptól védett helyen neveljük őket!

További érdekes cikkeket itt olvashatsz: https://www.kertelunk.hu/a47-Kertépítési_tanácsok.html

Ősszel sokféle gyümölcs érik, ami közül választhatunk. Az almák, a körték nagy része, a szilvák, a szőlők és a késői őszibarackok mellett néhány dísznövénynek ültetett fásszárú növény termése is gazdagítja kínálatot. Sokunknál szempont, hogy ne csak díszítsen a növény, hanem valamely része hasznosítható is legyen, így következzenek olyan dísznövények, amelynek termése ehető és finom csemege.

Nyugati és keleti ostorfa (Celtis occidentalis és C. orientalis). Ezeket a fatermetű növényeket nagyon jó várostűrőként tartják számon. A nyugati ostorfa terjedt el előbb Európában a városokban. Ennek a fajnak erősen csüngő hajtásrendszere van, amely miatt gyakran metszeni is szokták, hogy ne akadályozza az alatta folyó gyalogos vagy gépjármű-forgalmat. A keleti ostorfát később kezdték el ültetni kontinensünkön. Mindkettőnek kerek, kicsi (a keletinek nagyobb), barna termése van. A nagy mag körül édes, datolyára emlékeztető termésburok van. A keleti ostorfa termése nem annyira édes, mint a nyugatié. A terméseket a madarak csak későn, tél vége felé fogyasztják, így egész télen lehet a terméseket nassolni.

Naspolya (Mespilus domestica). Régi kedvelt dísz- és gyümölcstermő, kisebb méretű bokor vagy fa. Talán ma nem olyan divatos és közkeletű az ültetése. Levele nagyobb, bőrszerű. A virágai fehérek és nagyok, szépen díszítik a tetszetős formájú bokrot. A termése ősszel érik be, és igazán a fagyok beálltával lesz finom édes. A termés barna, szőrös héja van, de belül a magvakat édes, szotyós körtére emlékeztető, érette puha terméshús veszi körül. Aki az ízvilágát szereti, alig várja az őszt, hogy ehesse újra! 

Szelídgesztenye (Castanea sativa). A szelídgesztenye a hideg esték sütött, meleg csemegéje vagy hideg krémek, levesek és édességek ízesítője. Újabban a gesztenyelisztet újra népszerűsítik a gabonamentes diétában is. Fája nagyra nő, levelei tetszetősek, hosszúkásak és fényesek. A termése szúrós héjban fejlődik, benne egy vagy több kemény héjú mag van. A héját a virágkötészet, a magban lévő embriót pedig a cukrászat használja fel. A növény a nedvesebb, védettebb élőhelyeket szereti, az öntözést meghálálja.

Törökmogyoró (Corylus colurna). Ma is kedvelt, egészséges és nagyra növekvő parkfa. Közepes termetű, a kérge világos és szépen tagolt. A levelei kerekdedek és nagyok, mutatósak. A termése erősen tagolt és nagy kupacsokban érik, barna. A makkok 1-1,5 cm-ek, főleg pörkölve aromásak, de nyersen is finomak. A földimogyoróhoz képest krémesebb és enyhébb az íze.

Kapcsolódó cikkek:
https://www.kertelunk.hu/oszi-gyumolcsok-es-szuretelesuk.html
https://www.kertelunk.hu/gyumolcsfak-ultetese.html
https://www.kertelunk.hu/ultessunk-eheto-gyumolcsoket.html

Gyakori kérdés, hogy olyan növényekre lenne szükség, amelyek gyorsan fejlődnek és nagy levélzetük van. Az árusított növények között viszonylag kevés, az ilyen kívánalmaknak megfelelő, könnyen tartható növény. Őket többnyire kerítés mellé keresik, hogy a belátást legalább nyárra és őszre megakadályozzák. A következőkben jól bevált, könnyen tartható növényeket mutatunk be.

Canna indica – kerti kánna. Nagy gumókat fejlesztő növény. Gyorsan és nagyra fejlődik, évről évre egyre nagyon több hajtást nevel. Fagyérzékeny, ezért ősszel fel kell szedni töveit, a 20-cm-re visszavágott szárakat a gumókkal pincében könnyen átteleltethetjük. A növény levelei nagyok, trópusi hangulatúak. Nyáron virágzik, legtöbbször piros színűek virágai. Vízigényes növény.

Ipomoea purpurea – hajnalka. Egynyári növény, mely csavarodva kúszó hajtásokat nevel. Akár 3-4 m magasra is felfut, támaszték mellett. Nagy, 6-15 cm átmérőjű tölcséres virágai reggel nyílnak, a melegben becsukódnak, egy napig élnek. Sok virágot és levelet nevelnek tövei. Vízigényes. Évente újra veti magát.

Arundo donax – olasznád. Évelő növény. Hajtásai akár 3-4 m magasra is növekedhetnek, de télen a föld színéig visszafagynak. Fehértarka levelű, kicsit zömökebb fajtája is van. Nem minden évben virágzik, virágzata a nádéra emlékeztet. Talajban nem válogat, az idősebb növények nem igényelnek különösebb gondoskodást.

Hibiscus syriacus – törökmályva. Kisebb fa vagy cserje-termetű növény. Gyorsan növekszik. A metszést jól tűri. A fiatal, az éves hajtásokon nyílik nyártól őszig, ezért érdemes is metszeni, mert annál több új hajtást fejleszt. Léteznek teltvirágú fajtái, melyek ugyancsak bőven virágoznak. Talajában nem válogat. Ha jól érzi magát, magvai kikelnek, és művelt területeken gyomosíthat.

Aconitum charmichaelii – őszi sisakvirág. A sisakvirágok közül hazánkban az egyik legellenállóbb növény. Erős gyökérzete van, könnyen erősödnek tövei. Szárai gyorsan növekednek, a magas fajták embermagasságúra növekednek, de télen visszafagynak. Ősszel nagyon szép, liláskék, különleges formájú virágai nagy virágzatba rendeződnek. Termései szárazvirágnak alkalmasak. Szereti a kötöttebb talajokat.

Mlscanthus sinensis – japánfű, virágfű. A díszfüvek közül hazánkban a leggyakrabban ültetett növény. A fajták között sokféle méretű, levélszínű van, melyekből kedvünkre választhatunk. Nem minden fajta virágzik Magyarországon, Könnyen termeszthető, hálás dísznövény. Nagy levéltömegével szép szoliter vagy takaró növény. A levelek télen elpusztulnak, tavasszal az újabb levélfejlesztés előtt 20 cm-re érdemes őket visszavágni és az elpusztult leveleket komposztálóba vinni.

További hasznos tanácsokat a kertelunk.hu oldalukon találsz!

Az alábbiakban olyan növényeket szeretnénk bemutatni, amelyeket könnyen beszerezhetünk, és korai virágzásukkal színt csalnak a kertbe. A legtöbb közülük általánosan, virágboltban vagy garden centerekben is megkapható, könnyen gondozható növény.

Kankalin

A március-áprilisi időszakban kapható virág. Többféle színben kapható. A növény évelő, félárnyékos helyen minden évben biztosan virágzik. Alacsony, így a gyep mellé közvetlenül ültetendő. A virágok színe a következő években is ugyanolyan lesz, mint megvételkor, de a virágok mérete lecsökken.

Hunyor

Sok faja és fajtája kapható. Az egyik legkorábban virágzó növény. Nemcsak virágai, hanem a később képződő termései is mutatósak. Termesztése fénykorát éli, ősztől tavaszig folyamatosan kapható a kereskedésekben. A félárnyékos helyeket, nedves és tápanyagban gazdag talajt kedveli.

Erika

Az erikák és hangák eladási időszaka ősszel kezdődik. Virágzásuk egészen nyár elejéig kitarthat, így rózsaszín-fehér apró virágaiknak tömege szépen színesíti a kertet tavasszal is. Enyhén savanyú talajt igényelnek. Nedves kertrészletben, félárnyékos-árnyékos helyen díszítenek a legszebben. A kifejlett cserjék akár fél-egy méteres magasságúak is lehetnek.

Bőrlevél

Régóta ültetett évelő növényünk. Rózsaszín virágai akár már március elején is virágozhatnak. Levelei nagyok, látványosak, télen be is vörösödhetnek. A szárak elterülnek a föld színén, leveleivel takarja talaját. Hálás kerti évelő virágunk.

Nefelejcs

A növény kétnyári, palántáját ősszel a helyére ültethetjük a kertben. Utánozhatatlan kék virágszőnyeget varázsol a kertbe. Évelő változata később virágzik, hasonlóan szép kék virágokat fejleszt.

Százszorszép

A növény nemesített változatai telt- és féltelt virágúak is lehetnek. A fehér, rózsaszín és piros színek akár egyszerre is jelentkezhetnek egy virágzaton belül. Nyár elejéig biztosan virágoznak, az egyes fajták már ősszel is hoznak virágokat. A növények elszórják magvaikat, de a következő években egyre egyszerűbb felépítésű és kisebb virágzatokat nevelnek az utódai.

Japánbirs

A japánbirs a téli jázmin után virágzik, koratavasszal. A fajtái különböző magasságúak lehetnek, léteznek már kifejezetten alacsony, elterülő fajtái is. A fejlődő virágok rózsaszín, fehér, piros, vörös, barack-rózsaszínűek lehetnek, léteznek telt fajták is. Nagyon hálás cserje, a magasabb változatok gyakorlatilag bárhová ültethetők, amennyiben elférnek a kertben.

Itt olvashatsz bővebben arról, milyen teendők vannak tavasszal a kertedben.

Télen a hó fehérsége, a télizöld növények komor zöldje és az egyébként is fényszegény időszak ellenére szeretnénk egy kis színt látni a kertben vagy a teraszon. A következőkben olyan télen is virágzó növényeket soroltunk fel, amelyek nem csak a kertben mutatnak jól, hanem akár edényes tartásban a balkonon vagy ablakban is átvészelik a téli időszakot.

Helleborus sp. – hunyor fajok. Évelő növények, melyek 15-70 cm magasra is megnőhetnek. A kertészeti fajták között kifejezetten tömötten növekvő, akár teltvirágú fajták közül is választhatunk. A virágok színe fehér, rózsaszín, lila is lehet, gyakran a sziromok töve más színnel petyegtetett. Már januártól is virágozhat, termése érés közben és beérve is mutatós.

Erica sp. – erika fajok. Az erikák ősszel kezdik meg virágzásukat és tavasszal fejezik be, kifejezetten hidegtűrő növények. A virágok színe fehér, rózsaszín és lilás lehet. Érdekes a virágzó hajtások alakja, más növényhez nehezen hasonlítható, különleges. Enyhén savanyú talajokat kedvelik. A csarab (Calluna sp.) az erikához hasonló megjelenésű és igényű növény, de magasabbra fejlődik.

Viola wittrockiana – árvácska. Az árvácskák szeptember-októberben elültetve jó télállóak és ősztől nyár elejéig virágoznak. Szinte az összes színben kaphatók, féltelt jellegű, hullámos szirmú fajtái is léteznek. A nagyvirágú fajhoz képest kisebb virágú, de nagyon sokat virágoznak a szarvacskás árvácska fajtái (Viola cornuta).

Bergenia crassifolia – vaskoslevelű bőrlevél. A bőrlevél bár nem kistermetű növény, több évig jól fejlődik ugyanabban az edényben. Utána töve osztható és így szaporíthatjuk is. A levelei nagyok, mutatósak. Koratavasszal és gyakran már februárban is virágzik. Rózsaszín virágja van, melyek virágzatban fejlődnek a hajtáscsúcsokon.

Ranunculus ficaria – salátaboglárka. Először vese alakú, fényeszöld levelei fejlődnek, majd kora tavasztól ontja a világító sárga virágait. Pici termetű növény, kertben ha jól érzi magát, szinte gyepet alkotnak a növények. Ezt a növényt ha egyszer elültettük, utána gyakorlatilag irthatatlan. Apró gumókat fejleszt, melyek ásásnál, talajforgatásnál tovább terjesztik a növényt.

Eranthis hyemalis – téltemető. A téltemető az egyik legkorában virágzó gumós növény, Hazánkban is honos növény. Világító sárga virágai legkésőbb március elején fejlődnek ki. Alacsony növény, kisebb méretű ládákban is jól mutat.