Hazánkban az ősz a színváltások évszaka: az évelők, cserjék és fák levélszíne megváltozik. Sárga, narancs, barna és vörös színűvé változnak a növények levelei. A nagy színpompa mellett a növények termést is nevelnek többnyire. Nem minden termés látványos, de van, amelyik színével vagy tömegével feltűnő díszt ad a növénynek. A következőkben kilenc növényt sorolunk fel, amelyek feltűnő díszt biztosítanak terméseikkel is.
Gleditsia triacanthos ’Inermis’ – lepényfa. A lepényfa 7-10 m magas fává fejlődik. Az alapfajon nagy, akár többszörösen elágazódó tövisek fejlődnek, amelyek bár mutatósak, igen keménye is – balesetveszélyesek lehetnek. A fákon őszre kezdetben zöld, majd bebarnuló, nagy hüvelytermések fejlődnek. A fán tömegesen fejlődnek a termések, és a levelek lehullása után is díszítik a fák.
Koelreuteria paniculata – csörgőfa. A fa kisebb méretű, nagyjából gömb alakú, kb. 4-5 m magas. Nyár elején tömegesen neveli sárga virágait, amelyek elágazódó virágzatba rendeződnek. Őszre a növényeken kezdetben zöld, majd barnára színeződő felfújt, paprikatermésre emlékeztető száraz termések fejlődnek.
Callicarpa bodinieri ’Profusion’ – lilabogyó. A növény kissé fagyérzékeny, a tavaszi fagyok vagy a téli nagy hideg károsíthatja. A virágai kevésbé látványosak, aprók. A termések lilára színeződnek, csoportokba rendeződnek a kétéves szárakon. Október-novemberig a termések megtartják a színüket, utána fakulnak.
Ligustrum ovalifolium – széleslevelű fagyal. A télizöld növény májusban virágzik, illatos. A nyírt növények nem virágoznak és így termést sem fejlesztenek, mivel az egyéves hajtásvégeken neveli a virágzatokat. A termések fekete színűre érnek, nem hullanak. Féléretten jól szárítható is.
Pinus wallichiana – kínai selyemfenyő. A fenyőféléknek nincs termése, hanem a virágzatokból fejlődő tobozok díszítik a növényeket. A selyemfenyőnek hosszú, viszonylag laza, látványos tobozai fejlődnek. A 10-15 m magas fán is jól érvényesülnek a tobozai.
Crataegus leavigatus ’Paul’s Scarlet’ – egybibéjű galagonya. A teltvirágú, rózsaszín virágú fajtának ősszel piros, tartósan színes termései fejlődnek. A magastörzsre oltott növény 3-5 m magasságúra növekedhet.
Pyracantha coccinea – tűztövis. A többnyire sövénynek ültetett növényen sárga, narancs vagy pirosas bogyók fejlődnek tömegesen. A termések a színüket október-novemberig biztosan megtartják. A nyírt növényeken is fejlődnek bogyók, mert a többéves szárakon virágzik a növény. Metszés nélkül a bokor 3-4 m magasra növekszik.
Maclura pomifera – narancseper. Ez a fa nagy leveleivel, szép, félgömb alakú formájával is mutatós. A zöld, súlyos, kemény termések őszre érnek be, lehullva sem törnek össze. Általában a fa alját díszítik, mivel lombhullás előtt hullanak le.
Parthenocissus quinquefolia – vadszőlő. A tenyeresen összetett levelű vadszőlőt többnyire házfalak, kerítések befuttatására ültetjük. A termései a nemes szőlőkhöz hasonlóan őszre érnek be, piros száron sok pici kék bogyó fejlődik, ami október végéig-novemberig a pirosló levelek mellett és a lombhullás után is díszíti a növényeket.
Az őszi kert hangulatát meghatározó mindezen növények bemutatása mellett röviden szólni érdemes az ősz által megkívánt kerti teendőkről is, melyek közül a legfontosabbak – a teljesség igénye nélkül - a következők:
- az ágyások rendbetétele, elpusztult hajtások lemetszése - a talaj feljavítása komposzttal
- öntözőrendszer téliesítése, a kerti csapok víztelenítése
- a gyepfelületre hulló falevelek összegereblézése
- a gyep tápozása "pre winter" típusú műtrágyával
- oszlopos formájú örökzöldek összekötözése a hó előtt
- a virághagymák kiásást követő teleltetése
- fagyérzékeny növények teleltetése fagymentes helyen
És végül ha új kertre vágyunk ne feledjük: az őszi évszak nem csupán a meglévő kert színeiben való gyönyörködésre, a meglévő kert fentiek szerinti ápolására, hanem az új kertek építésére is kiváló időszak, hiszen mind a növénytelepítéshez, mind a füvesítéshez kedvezőek a feltételek ilyenkor (egészen a fagyok beálltáig).
Itt írunk a további teendőkről:
